Adóváltozások 2014-ben - 2. rész
November 18-án, hétfőn este megszavazta a Parlament a 2014-től hatályos „adósaláta”-törvényt. Tegnapi cikkünk folytatása:
Illetékek
Jövőre nemcsak az egyenes-ági rokonok, hanem a házastársak közötti ajándékozás is mentesül az ajándékozási illetékfizetési kötelezettség alól. Nemcsak az ajándékozó házastársa által megszerzett ajándék lesz illetékmentes, hanem a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés és az osztalékra vonatkozó követelés elengedése is (immár magánszemély tulajdonos esetén is).
Nem kell majd illetéket fizetni a csődközeli helyzetben lévő, illetve a felszámolás alatt álló társaságok továbbműködésének elősegítése érdekében a csődegyezség keretében, valamint a felszámolási eljárás során elengedett ingyenes követelés után sem, feltéve, ha nem a tag a követelés jogosultja.
A visszterhes vagyonátruházás esetében új kedvezmény a kifizetendő illetékre vonatkozó pótlékmentes részletfizetési lehetőség kibővítése. Eszerint első lakástulajdon megszerzése esetén nem csak a 35 éven aluli fiatalokat, hanem bármely vagyonszerzőt megilleti jövő év elejétől a 12 havi pótlékmentes részletfizetési kedvezmény, amennyiben a kedvezmény alkalmazását kéri az állami adóhatóságtól.
A jelenlegi szabályozás szerint csak akkor kell illetéket fizetni egy ingatlannal rendelkező társaságban való tulajdonszerzéskor, ha a társaság hivatalos főtevékenysége összefügg az ingatlanfejlesztéssel, építéssel, adásvétellel vagy bérbeadással. A módosítás szerint 2014-től bővülhet az illetékfizetésre kötelezett ügyletek köre. Eltörlik ugyanis a tevékenységre vonatkozó korlátozást, ezért jövőre már bármilyen főtevékenységet végző, ingatlannal rendelkező cég megszerzése illetékfizetési kötelezettséget vonhat maga után.
Ugyanakkor ezzel párhuzamosan kedvező fordulat is bekövetkezhet az illetékfizetési kötelezettség terén, mert megváltozik az ingatlanvagyonnal rendelkező társaságok definíciója. Az illetékekről szóló törvény szerint jelenleg ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak számít minden olyan gazdálkodó szervezet, amely akár egyetlen csekély értékű belföldi ingatlannal, ingatlanrésszel rendelkezik, illetve amely egy ilyen társaságban közvetlenül – vagy közvetetten legalább 75 százalékos részesedéssel bír.
Jövőre az illetékekről szóló törvény szerint csak azokat a vállalkozásokat nevezhetjük majd ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak, amelyek mérlegben kimutatott eszközeinek (kivéve pénzeszközök és pénzkövetelések) legalább 75 százalékát belföldön fekvő ingatlanok teszik ki. Az értékelést a javaslat alapján könyv szerinti értéken kell majd elvégezni. A fogalmi meghatározás változása tehát jelentős mértékben szűkíti a potenciális kötelezettek körét.
Adózás rendje
Az ellenőrzések gyorsabb, hatékonyabb lefolytatása érdekében a módosítás bevezeti a megbízólevél elektronikus kézbesítési lehetőségét, és megnyitja az adóhatóság számára azt a lehetőséget, hogy az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés során az adózó nyilvántartásaiban, bevallásában szereplő adatok valóságtartalmát a könyvei, nyilvántartásai vezetéséhez, valamint a bizonylatok feldolgozásához alkalmazott szoftverek, informatikai rendszerek és számítások vizsgálatával kérdőjelezze meg.
Az ellenőrzés során bevont iratok a korábbi 60 nappal szemben egészen az ellenőrzés végéig benntarthatóak lesznek az adóhatóságnál, így célszerű lesz mindenről másolatot készíteni.
A NAV a mulasztási bírság mellett 12 napra bezárathatja azt az üzletet, amely megszegi a pénztárgépek üzemeltetésével kapcsolatos kötelezettségeket. Akik nem üzlethelyiségben végzik tevékenységüket, és megsértik a pénztárgépekkel összefüggő szabályokat, a mulasztási bírságon felül maximum félmillió - magánszemélyeknél legfeljebb 200 ezer - forintos büntetéssel sújthatók.
Jövedéki adó
Jövőre üzlethelyiség nélkül is lehet saját előállítású szőlőbort kóstoltatni és értékesíteni.
A kenőolajok belföldi forgalmazása, exportálása, importálása, továbbá közösségi kereskedelmi forgalomban való beszerzése, értékesítése jövedéki engedély birtokában lesz végezhető.
2014. július 1-jétől a jövedéki eljárásokban, illetve a jövedéki gazdálkodások nyilvántartásaiban és adatszolgáltatások tekintetében a mindenkor hatályos KN-kódok alkalmazása válik kötelezővé.
Zárószavazás előtti módosító indítványként fogadták el azokat a javaslatokat, amelyek a dohánykereskedelmet szigorítják. A cigaretták kézi töltésére szolgáló elektromos berendezést, vagy nagyobb kapacitást lehetővé tevő kézi eszközöket csak adóraktárnak engedik értékesíteni, mivel ezek az eszközök alkalmasak lehetnek arra, hogy a dohányvágatokat a szokásos személyes szükségletet kielégítő mértéknél akár jóval nagyobb mértékben cigarettahüvelybe töltsék.
A törvénymódosítás megteremti annak kötelezettségét, hogy a szárított dohány, illetve a fermentált dohány nyomon követhető, ezáltal pedig ellenőrizhető legyen: regisztrációs eljáráshoz köti ezeknek a termékeknek az exportját, importját, valamint azok birtoklását, illetve az azokkal való rendelkezést. A törvény egyértelműen meghatározza, hogy milyen módon lehet szabadon rendelkezni ezeknek a jövedéki termékeknek az előállítására alkalmas alapanyagokkal, és szigorú követelményeket támaszt azok tárolására (raktározására).
Keretek közé szorítják az ún. termelői dohány fogyasztásához szükséges eszközök forgalmazását (ideértve a cigarettapapírt, a cigarettahüvelyt, valamint a dohánylevél-töltőt). Ezeket a termékeket elsősorban a dohányboltban, illetve elkülönített helyen (kijelölés esetén a felhatalmazott kereskedőnél, illetve mozgóboltot üzemeltetőnél) – lehet forgalmazni.
A módosítás megemeli a szárított dohánnyal, illetve fermentált dohánnyal való jogellenes rendelkezés szankcióját a jelenlegi 1000 forintról 100 ezer forintra. A bírságot – mivel ezen termékeket tulajdonképpen vágott dohányként értékesítik és fogyasztják – a kiesett adóbevétellel arányosan (de a szankcionálás miatt jóval szigorúbb mértékben) kell megállapítani.
Népegészségügyi termékadó, regisztrációs adó, termékdíj:
Jövőre a különböző szörpkészítmények is a népegészségügyi termékadó hatálya alá kerülnek. A hozzáadott cukrot tartalmazó, 8 százaléknál magasabb cukor- és 25 százaléknál kisebb gyümölcs-, zöldségtartalommal rendelkező szörpök, sűrítmények, szirupok is neta-kötelesek lesznek.
Változnak a gépjárművek átalakításához kapcsolódó adó-visszaigénylés feltételei, és 2014. január 1-jétől a halottszállító autók után nem kell regisztrációs adót fizetni.
A környezetvédelmi termékdíj területén legfontosabb változás a 2014. július 1.-jei hatályba lépéssel bevezetésre kerülő termékdíj raktár jogintézménye. A termékdíj raktár üzemeltetéséhez az állami adóhatóság legfeljebb öt évre szóló engedélyt ad ki, azonban 2015. július 1-től ehhez termékdíj ügyintéző foglalkoztatását vagy megbízását írja elő. A termékdíj raktár üzemeltetői számára megszűnik az eddigi átvállalási rendszer, amely a szektor egy-egy speciális részét hátrányos helyzetbe hozta vagy működését akadályozta.
Megszűnik a termékdíj fizetési kötelezettség a többször felhasználható csomagolószerek után, ha azokat a kötelezett bérleti rendszerben adja bérbe a csomagolást végző részére. A bérleti rendszer kialakítását a végrehajtási rendeletben szabályozott előírások alapján a környezetvédelmi hatóság engedélyezné.
Számvitel
Jövőre - az euróhoz hasonlóan - USA dollárban is lehetővé válik a könyvvezetés és beszámoló készítés. Jelenleg a devizás tételek értékelése során valamely hitelintézet adott devizára vonatkozó árfolyama, vagy az MNB meghirdetett árfolyama alkalmazható, jövőre lehetővé válik az Európai Központi Bank devizaárfolyamának alkalmazása is.
Egyértelművé válnak a természetbeni osztalékfizetés elszámolására vonatkozó szabályok. Ilyenkor az átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell a könyvekben elszámolni.