Járulékváltozások 2012. január 1-től
Munkavállalót terhelő járulékok:
- SZJA (16 %)
- Nyugdíjjárulék (10%) MNYP tag esetén is!
- Természetbeni egészségbiztosítási járulék (4%)
- Pénzbeli egészségbiztosítási járulék (3%)
- Munkaerő-piaci járulék (1,5%)
Munkaadót terhelő járulékok:
- Szociális hozzájárulási adó (a korábbi munkaadói nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék és munkaerő-piaci járulék) (27%)
- Szakképzési hozzájárulás (1.5%)
Az SZJA mértéke havi bruttó 202.000 Ft-os jövedelemhatárig 16 %. (Éves szinten ez2.424.000 Ft.) A felett a meghaladó rész 27%-ával növelni kell az adóalapot.
Tehát pl. havi bruttó 250.000 Ft-os jövedelemnél a 250.000 Ft-ból kivonjuk a 202.000 Ft-ot, a különbség48.000 Ftlesz. Ennek 27%-a12.960 Ft. Majd ezt adjuk a 250.000 Ft-hoz, ami262.960 Ftlesz, és ennek vesszük a 16%-át.
Társadalombiztosítási járulék
2012. január 1-jétől megszűnik.
Helyébe a szociális hozzájárulási adó lép, amely lényegében ugyanazokat terheli (foglalkoztatók, egyéni és társas vállalkozók, stb.) mint a társadalombiztosítási járulék terhelte.
A szociális hozzájárulási adó alapja: lényegét tekintve megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával.
Mértéke: 27 százalék.
Az eddig járulékkedvezményként ismert lehetőségek köre jelentősen bővül és a szociális hozzájárulási adó tekintetében vehetők igénybe.
Egyéni járulékok
Mértéke:
- 10 százalék nyugdíjjárulék (vagy 10 százalék magánnyugdíj-pénztári tagdíj, melyet közvetlenül az adott pénztárnak kell megfizetni, illetve bevallani)
- 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék
- 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék
- 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék
Alapja: biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelem azzal, hogy
- Nyugdíjjárulék (tagdíj) alapjának van felső határa (a költségvetési törvény tervezete szerint napi 21.700 forint), illetve
- Nem kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni a Prémiumévek Program alapján kapott, illetve a különleges foglalkoztatási állományból származó jövedelem után. Megszűnt viszont a szabadságmegváltás, végkielégítés, jubileumi jutalom, újrakezdési támogatás, illetve az Mt. 88. § (2) bekezdése valamint a Kjt. 27. § (2) bekezdése alapján járó díjazás egészségbiztosítási és munkaerő-pici járulék alóli mentessége.
Szintén az egyéni járulékfizetést érinti, hogy egyidejűleg fennálló többes jogviszony esetén valamennyi jogviszonyban meg kell fizetni január 1-jétől a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és a munkaerő piaci járulékot. (Eddig heti 36 órás foglalkoztatás esetén a további jogviszonyokban csak 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot kellett a biztosítottnak egyéni járulékként a nyugdíjjárulékon túl fizetnie.)
Egyéni és társas vállalkozó minimum járulékfizetése
A többes jogviszonyban nem álló főfoglalkozású egyéni, illetve vállalkozó minimum járulékfizetésének alapja magasabb, megállapításának módja pedig bonyolultabb lesz.
A 27 százalékos szociális hozzájárulási adó minimális alapja a minimálbér 112,5 százaléka.
A 10 százalékos nyugdíjjárulék alapja a minimálbér.
A 8,5 (4 + 3 +1,5) százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék minimális alapja pedig a minimálbér 150 százaléka lesz.
Egészségügyi szolgáltatási járulék
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozókat érintő, illetve a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján a magánszemélyt terhelő egészségügyi szolgáltatási járulék napi összege 213 forintra, havi összege pedig 6.390 forintra nő.
Táppénz-hozzájárulás
Változatlanul marad az egyharmad.
Egészségügyi hozzájárulás
A 27 és 14 százalékos mérték változatlan. Viszont 10 százalékos EHO terheli a kifizetőt az Szja.tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott összege után.
További változás, hogy az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő az átalányban megállapított jövedelmének 15 százalékát fizeti EHO-ként.